VESZÉLYBEN A MAGYAR FÖLD,
VÉGVESZÉLYBEN MAGYARORSZÁG!
"ŐSEINK harcoltak ezért a FÖLDÉRT
hogy megtartsák és megvédjék a betolakodóktól
és most egyesek átadnák olyan embereknek, akik pénzért meg tudnák venni.
Ha ellenség és igazságtalanság támad egy népre, akkor tudni kell védekezni
és ehhez mindenkinek joga van.
Ez nem bűn és nem erőszak.
Önmagunk megvédése isteni kötelesség. Ezt a legbékésebb eszközökkel kell tenni,
de ha nagyon erőszakos az ellenség, akkor van olyan helyzet amikor kardot kell rántani.
Az ember nem hagyja hogy a gyerekeit megöljék.
Ez a természet rendje."
Kőszeg M. Lászlónak
Sokunknak jut részül ma csend kopott végeken,
vetünk jövőnek apró magvakat megmaradni étekre,
bár kaszálva szántóink magunk kevesen láthatjuk.
Így élünk, Te is, hogy szál gatyában éhen kóborolva,
mi elénk jut hálásan köszönjük mára lehajtott fejjel.
S hogy apadunk, vagy éppen koldusbotra jutnánk,
el ne hidd hamis szavát jöttment rittereknek!
Adjon Néked a Jó Isten erőt, és kitartó szívet,
hogy eddig is mint köztünk valál kép-Tinódi,
azért is kaszáljunk együtt a gyepükön,
együtt, mi magyarok, dalolva, szabadon!
Baráti tisztelettel:
Lengyel Karcsi
Ferencváros, 2012. április 8-án, Húsvét Vasárnapján
..................................................................................
EU NO! ELÉG VOLT!
A NEMZETI SZUVERENITÁSNAK, A FÜGGETLENSÉGNEK, A DEMOKRÁCIÁNAK ÉS
A POLGÁRJOGOKNAK NINCS ESÉLYE AZ ÚGYNEVEZETT EURÓPAI UNIÓBAN!
EGY OLYAN URADALMI RENDSZERNEK NINCS JÖVŐJE, AMELY TÖBB SZÁZMILLIÓ
EMBERT, A LEGKÜLÖNBÖZŐBB NÉPEKET AKAR DIRIGÁLNI EGY KÖZPONTOSÍTOTT SZERV ÁLTAL.
WIEN - BUDAPEST, 2003.
Felháborító, hogy az EU-nak 400 ezer oldalas törvénytervezete van
és ebből 40 ezer titkosított.
HOGY KERÜL A PATKÁNY A VILLANYVEZETÉKRE?
cigány - magyar együttélés a gyöngyösi DURANDÁN
Nyílt levél Gyöngyös polgármesterének és jegyző asszonyának
Tisztelt Faragó László Úr, Gyöngyös Polgármestere!
Tisztelt Dr. Kozma Katalin Jegyző Asszony!
A cigány-magyar együttélést tanulmányozó országjárásom részeként a múlt hónapban
Gyöngyös Duranda városrészében jártam. Sajnálattal állapítottam meg, hogy az ott
tapasztalható állapotok összeegyeztethetetlenek azzal a ténnyel, hogy Magyarország az
Európai Unió teljes jogú tagja, ezzel szemben inkább a harmadik világra, Afrika, India
legnyomorúságosabb vidékeire emlékeztettek a látottak. Hangsúlyoznom kell, hogy e
körülmények jól érzékelhetően nem elsősorban a szegénységgel, hanem a helyi
lakosság egyes csoportjainak kirívó igénytelenségével, a hatóság részéről intézkedés
és szankciók nélkül maradó jogsértő magatartásával függenek össze. Különösen
megdöbbentő, s álláspontom szerint azonnali intézkedést igénylő volt egyfelől a
mindent elborító szemét, hulladék jelenléte, másfelől a tisztességes és jogkövető,
sokszor idős lakosok folyamatos fenyegetettsége a bűncselekményektől,
szabálysértésektől, így a sokszor gyermekkorú elkövetők garázda jellegű illetve
vagyon elleni cselekményeitől. Hasonlóan aggasztó az elhagyott és balesetveszélyes,
erősen szennyezett, hulladéklerakóként használt, s így patkányoknak is "otthont adó"
házak léte, amely szintén azonnali intézkedést kíván. Az egészségre és az általános
közérzetre is veszélyes, kirívó szennyezettség, a bűncselekmények és szabálysértések
miatti megfélemlítettség, továbbá az elhagyott házak balesetveszélyes, s fertőzéseket,
betegségeket is terjesztő állapota több vonatkozásban is durván sérti a városrész jogkövető
lakóinak emberi jogait. Mint európai parlamenti képviselő arra kérem Polgármester urat és
Jegyző asszonyt, hogy a lehető legrövidebb időn belül látogassanak el a Duranda városrészbe,
személyesen is tekintsék meg a helyszínen készült filmfelvételen tapasztalható állapotokat és
a vonatkozó jogszabályok és helyi rendeletek alkalmazásával azonnal hozzák meg a szükséges
intézkedéseket. Ezekre vonatkozóan hasznos tanácsokat fogalmazott meg a helyszínen velem
lévő és a cigány-magyar együttélés nehézségeinek, a hasonló jogsértéseknek a felszámolásában
nagy tapasztalatokkal bíró Dr. Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester. (Orosz polgármester
úr a filmfelvételen nyilatkozik az egyes jogsértő és közösségellenes jelenségek megoldási
lehetőségeiről. A filmfelvételt néhány napon belül továbbítjuk Önöknek.) A legsürgősebb intézkedések
a következők: - a kirívó mértékű hulladék eltűntetése a közterületekről, ideértve a patakot is, s
folyamatos ellenőrzésekkel, mezőőr alkalmazásával, videokamerák felszerelésével annak biztosítása,
hogy ne kerüljön sor a szemét újabb felhalmozódására. - hatósági intézkedések meghozatala annak
biztosítása érdekében, hogy a település minden lakója a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően
szeméttárolót (kukát) birtokoljon, s saját háztartási hulladékát ebben gyűjtse, ne pedig a közterületen,
az utcákon és a patakban rakja le - az elhagyott, balesetveszélyes és fertőzés-gócot, férgek és
ágcsálók telepét jelentő házak tulajdonosainak azonosítása, hatósági kötelezésük a szemét elszállítására,
illetve a házak lebontására vagy megjavítására, illetve amennyiben a tulajdonosok nem lelhetők fel, ezen intézkedéseknek az Önkormányzat általi elvégzése, a tulajdonosokon történő későbbi költségbehajtással - a városrészben a lakókat félelemben tartó személyekkel szembeni rendőri intézkedések foganatosítása,
rendőri jelenlét biztosítása, a helyi lakókat, különösen az időseket fenyegető, gyalázó gyermekek
onatkozásában a Gyermekvédelmi törvényben megfogalmazott intézkedések meghozatalával a
szülők kényszerítése arra, hogy gyermekeiket fegyelmezett, jogkövető magatartásra szoktassák,
ennek hiányában a szülőkkel szemben szigorú szankciók alkalmazása. Engedjenek meg néhány
jogszabályi hivatkozást, illetve felvetést, annak reményében, hogy - a jogállamiság elvére
figyelemmel - rövid időn belül Duranda városrészben is érvényre juttatják a helyi hatóságok a
mindenkire - etnikumtól és egyéb tényezőktől függetlenül érvényes - hatályos magyar
jogszabályokat, illetve rendeleteket. 1./ 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról:
A hulladékgazdálkodás alapelvei 4. § g) a szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője,
birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni,
vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetőleg előidézője felel a hulladékkal
okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az
okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is; 20. § (1) Az ingatlan tulajdonosa,
birtokosa vagy használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező,
az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve
közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint
gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni. 21. § (1) A települési
önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez, és tart fenn.
2./ Az ingatlan tulajdonos birtokos vagy használó (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos)
"beazonosítása" a hulladékkal kapcsolatos kötelezettség ellenőrzése céljából. 1992. évi LXVI.
Törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról A lakcím bejelentése és
nyilvántartása 26. § (1) A Magyar Köztársaság területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár
[4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének
illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából
bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés). Lakcím bejelentési kötelesség elmulasztása
218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről 29. § (1) Aki a lakcímbejelentésre
előírt rendelkezéseknek nem tesz eleget, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2)
Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, valamint a helyi önkormányzat
képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki.
3./ Közterületen (utcán, patakparton, patakban) "elhagyott" hulladék. Hgt 30. § (1) Az ingatlanon
elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható
meg - ellenkező bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli. (2) A települési önkormányzat, közigazgatási
területén, a közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül - a 31. §-nak megfelelően - gondoskodik. (3) A környezetvédelmi hatóság
az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi a) a hulladék tulajdonosát, b) az ingatlan tulajdonosát, abban az esetben, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg, c) közterületen elhagyott hulladék esetében a települési önkormányzatot, ha az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettséget önként nem teljesítik. (4) Ha az elhagyott hulladék tulajdonosa azonosítható, a költségviselő vele szemben a
hulladékkezelés és az eljárás költségeit érvényesíti. 31. § (1) A közterület szervezett, rendszeres tisztán
tartása a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata. (2) Az ingatlantulajdonos és a települési
önkormányzat közterület tisztán tartási feladatait, valamint a közterületen megvalósuló állattartás
részletes szabályait - a külön jogszabályokban meghatározottaknak megfelelően - a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg. A közterületen lévő hulladék esetében jelezni kell hivatalosan Önkormányzat felé
a hulladék lerakásának tényét. Ezt követően intézkedési kötelezettsége van. Amennyiben nem intézkedik,
lehet kötelezni a Környezetvédelmi Felügyelőségen a Jegyzőt. 4./ Lakás egy főre eső lakrész méret meghatározása. (A településrészen tapasztalható embertelen és az európai normákkal összeegyeztethetetlen
állapotok nyilvánvalóan annak is betudhatók, hogy egy-egy lakásban annak méretéhez képest aránytalanul nagyszámú lakó tartózkodik). Látogatásomkor azt az információt kaptam, hogy folyamatban van az egy főre
eső legalább 6 négyzetméternyi kötelező lakótér önkormányzati rendeletbe történő foglalása.(Például Miskolc
város (38/2009. (XII.2)) számú rendelete tudomásom szerint tartalmazza, hogy lakcím-bejelentkezésnél egy főre 6 négyzetméterrel rendelkezni kell minden lakosnak, ill. ez a lakhatás feltétele). Tisztelettel érdeklődöm, hogy áll a rendeletalkotás Gyöngyösön (Durandán)? 5./ Kutyák tartása, veszélyes ebek 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet 4. § (1) Az állattartó köteles: a) minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen saját költségén az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magán állatorvossal beoltatni. Az eb veszettség elleni védőoltás elmulasztása
esetén az állat tulajdonosát a 2008. évi XLVI. Törvény és a 194/2008. (VII.30.) Korm. Rendelet szerint
élelmiszerlánc felügyeleti bírsággal kell sújtani, aminek legkisebb összege 90000.-Ft. Tartanak-e r
endszeresen ellenőrzéseket a településrészen tartott kutyák számáról, s a veszélyes ebekre vonatkozó
rendelkezések betartásáról? Az elkészült filmfelvételen is látható, hogy veszélyes ebbel minden óvintézkedés
nélkül, kifejezetten provokatív módon "sétálnak" a településen. A lakosok beszámolója szerint rendszeresek a
tiltott kutyaviadalok. Tesznek-e valamit ennek megelőzésére, megbüntetésére? 6./ Lakhatási jog tisztázása.
("kettős mérce megszüntetése") Helyes lenne tisztázni, hogyha valakinek van lakásbérleti szerződése az önkormányzattal, az egy életre szóló lakhatási jog, vagy az önkormányzatnak - különösen szabálysértő lakosok esetén - van e olyan joga, pontosabban tényleges lehetősége, s szándéka, hogy a bérleti jogviszonyt felmondja. Jelen helyzetben az önkormányzat - nemcsak Gyöngyösön, de az ország számos más településén -
fő feladatának tekinti a lakosság egy részének (döntő részben adófizetésre képtelen, önmagáért tenni, tanulni
nem hajlandó) lakhatásának biztosítását, melyből más lakosokat (adófizető, önmagáért tevő, vagy tenni igyekvő) kizár. Tisztázni kell, hogy az alkotmánybíróság állásfoglalása /az Alkotmánybíróság 42/2000. (XI.8.) határozatában rendelkezik arról, hogy a lakhatás nem alkotmányos alapjog / csak az építő emberekre vonatkozik, vagy
vonatkozik -e adott esetben olyan helyzetre, ahol pl. az önkormányzat a kidűlő falat nem tudja kicseréltetni,
vagy az egyéb embertelen állapotokat helyrehozni, és ezért felmondaná a bérleti szerződést. Pontosan tisztázni kellene, és az érintetteket (bérlőket) is tájékoztatni kellene arról, hogy az életerős, felnőtt lakásbérlőktől elvárható-e,
s ha igen, milyen mértékben saját otthonuk karbantartása, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban
tartása, melynek elmulasztás a bérleti jogviszony felmondását eredményezheti. Követ-e, illetve szándékozik-e
ilyen gyakorlatot követni Gyöngyös város? 7./ Bűnmegelőzés, bűnüldözés. A bűnmegelőzés és bűnüldözés állami, rendőrségi, illetve önkormányzati feladat. Nincs összhangban a vonatkozó európai normákkal és magyar jogszabályokkal az a helyzet, amelyben a helyi lakosok teljes mértékben kiszolgáltatottak a garázda jellegű,
vagyon elleni és egyéb bűncselekményeknek, szabálysértéseknek, s ezek megelőzésére, üldözésére, az erre
köteles szervek semmiféle komoly intézkedést nem tesznek. Kérem, tájékoztassanak arról, mit kíván tenni az önkormányzat, a helyi rendőrség illetve Jegyző Asszony annak érdekében, hogy Duranda lakosainak, különösen az időseknek, illetve a vagyonukat féltő bármilyen korosztályú személyeknek ne kelljen folyamatos félelemben, bizonytalanságban élniük, hanem létrejöhessen az európai normák szerinti közbiztonság? 8/ Gyermekvédelem
Kérem, tájékoztassanak arról, mit tesz a helyi gyermekjóléti szolgálat illetve a gyámhatóság annak érdekében, hogy láthatóan súlyos erkölcsi "elhanyagoltságban" élő durandai - többségükben cigány származású - gyerekek ne
jogsértő magatartásokkal, így az idősek fenyegetésével, patkány hajigálásával, hanem értelmes tevékenységgel töltsék idejüket. Tisztában vannak-e az érintett szülők azzal, hogy gyermekük nevelése, így erkölcsi nevelése is elsődlegesen az ő feladatuk, kapnak -e ennek megvalósításhoz nem anyagi jellegű segítséget (hiszen ez nem "szegénység-kérdés") hanem szakszerű tanácsot, illetve az elmúlt év során hány esetben alkalmaztak védelembevételt, családból történő kiemelést vagy egyéb szankciót?
Kérem Polgármester Urat és Jegyző Asszonyt, hogy a levelemben felvetett problémákra reagálni, illetve kérdéseimre válaszolni szíveskedjenek.
Tekintettel arra, hogy országos, sőt európai jelentőségű, közérdeklődésre számot tartó kérdéskörről van szó, jelen levelemet nyilvánosságra hozom.
Budapest, 2012. május 14. Tisztelettel Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő
MAGYAROKAT VERTEK SZLOVÁKIÁBAN 2012 05 13
Morvai Krisztina:
A FÖLDKÉRDÉS EMBERJOGI KÉRDÉS
JOBBIK - A MAGYAR ÉLET MENETE
MORVAI KRISZTINA BESZÉDE AZ MSZP SZÉKHÁZNÁL
2012. május 12.
LE AZ EU-S ZÁSZLÓKKAL!
MORVAI KRISZTINA ÉS GAUDI NAGY TAMÁS BESZÉLGETÉSE
AZ EU TAGSÁGUNK 8 ÉVÉRŐL
ÉBREDJ MAGYAR! Nagy Feri zenéje, Katona Lulu énekével..
...Ébredj magyar,fordítsd a Nap felé az arcod Ébredj magyar,
vagy örök álom lesz a sorsod.....
TAHSZ V. ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE 8. RÉSZ
HARANGI ÁRPÁD
2012. május 5.
TAHSZ V. ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET 7. RÉSZ
ZACSEK GYULA
2012. május 5.
TAHSZ V. ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET 6. RÉSZ
TATÁR JÓZSEF 2012. május 5.
TAHSZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET 5. RÉSZ
DR. BOÓR FERENC: A 10 PONT
TAHSZ V. ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET 4. RÉSZ
PROF. DR. TANKA ENDRE
2012. május 5.
TAHSZ V. ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET 3. RÉSZ
ÁNGYÁN JÓZSEF beszéde /archív felvétel/ TAMÁSI BÉLÁNÉ
2012 május 5.
TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNYUNKAT VISSZAÁLLÍTÓ SZÖVETSÉG /TAHSZ/
V. ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE 2. RÉSZ
RÁCZ SÁNDOR BESZÉDE
2012. május 5.
" NEM ÉN KIÁLTOK, A FÖLD DÜBÖRÖG! "
A TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNYUNKAT HELYREÁLLÍTÓ SZÖVETSÉG /THASZ/
V. ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE 1. RÉSZ FETZER JÁNOS - BOÓR FERENC 2012. május 5.
Kőszegi M. László felvételei
Nemzeti önrendelkezést, vagy gyarmati függést?
Morvai Krisztina a Jobbik majálison Egyebek között Magyarország nemzeti önrendelkezésének - s ennek részeként
gazdsági önrendelkezésének - szükségességéről, a magyar termőföldre, a
mezőgazdaságra és a vidékre leselkedő veszélyekről, a tömeges bűnözésről
és a kiutakról beszélt Morvai Krisztina a Jobbik majálisán.
MAGYAR FÖLDVÉDŐ MOZGALOM TÜNTETÉSE 2002. NOVEMBER 3.
DR. ZACSEK GYULA ügyvezető elnök beszéde
Kőszegi M. László felvétele
Morvai Krisztina:
Meddig tűrjük a terror elleni harc jegyében a terrorizálást?
BUDAHÁZY GYÖRGY HAZAFI 2 /KETTŐ/ PERT NYERT A RENDŐRSÉG ELLEN!
Korszakos jelentőségű ítélet a Kúrián 2012. április 25.
Kőszegi M. László képes-hang beszámolója:
ÍGY AKADÁLYOZTÁK ÉS TETTÉK LEHETETLENNÉ
AZ EU ELLEN KAMPÁNYOLÓ HAZAFIAK TEVÉKENYSÉGÉT
EGY DÖBBENETES KORDOKUMENTUM A RENDŐRTERRORISTÁK
MAGYARELLENES FELLÉPÉSÉRŐL:
BUDAHÁZYÉK ELŐÁLLÍTÁSA A MAGYAROK SZÉKHÁZÁBÓL
AZ EU NEM PLAKÁTOK MIATT
Kőszegi archívum 2003. április 1.
A KOPPÁNY CSOPORT AKCIÓJA ÚJPESTEN
Fia mentette meg harakirire készűlő édesanyját az öngyilkosságtól
családjuk kilakoltatására készülő 2 tucatnyi tehetetlen, tébláboló rendőr szeme láttára.
2012. április 23.
Kőszegi M. László filmje
DR.MORVAI KRISZTINA LAKOSSÁGI FÓRUMA TÖRÖKBÁLINTON 2012. június 10. vasárnap
VLADIMÍR BUKOVSKY: AZ EURÓPAI UNIÓ és a SZOVJETÚNIÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSA
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
MORVAI ÉS GAUDI HARCRA HÍV A MAGYAR FÖLD VÉDELMÉBEN
A KOPPÁNY CSOPORT TÜNTETÉSE A VÉGREHAJTÓK ELLEN 2012. ÁPRILIS 19. Kőszegi M. László filmje
A KŐSZEGI ARCHÍVUMBÓL:
RÁCZ SÁNDOR A MAGYAR FÖLDRŐL, AZ EURÓPAI UNIÓRÓL 2002. MAGYAROK HÁZA
Morvai Krisztina:
HAZUGSÁGOK ÉS IGAZSÁGOK A MAGYAR FÖLDRŐL ÉS MEZŐGAZDASÁGRÓL
Morvai Krisztina összefoglalója arról, mit tehetünk a gyarmati sor elkerüléséért, illetve megszűntetéséért. Igazság, vagy hazugság, hogy "a magyar ember már nem akar gazdálkodni"? S az, hogy "a magyar élelmiszer megfizethetetlen, ezért megyünk Tescoba, Aldiba, Lidl-be"? Ezekre és számos más kérdésre keresi a választ Krisztina ( Morvai Krisztina EP képviselő) az ajkai termelői piacon.
CIGÁNY - MAGYAR EGYÜTTÉLÉS ÉS BŰNÖZÉS VII. RÉSZ CIGÁNY SZOMSZÉDOK KÖZT MAGYARKÉNT - CIGÁNYKÉNT
Rövidfilmek Morvai Krisztina országjárásáról
Morvai Krisztina, Kőszegi M. László filmje
CIGÁNY - MAGYAR EGYÜTTÉLÉS ÉS BŰNÖZÉS VI. RÉSZ
EGYENRUHÁS BŰNÖZÉS, VAGY ÖNVÉDELEM?
Morvai Krisztina és Kőszegi M. László filmje
CIGÁNY - MAGYAR EGYÜTTÉLÉS ÉS BŰNÖZÉS I. RÉSZ
PALI BÁCSI
Rövidfilmek Morvai Krisztina országjárásáról- MAgyarország számos részén az emberek
mindennapjainak szerves részévé vált a lopások, fosztogatások, fenyegetések, erőszakos
bűncselekmények elszenvedése, illetve a bűnözőktől való megalapozott félelem.
A rendőrség, az állam szinte teljesen magukra hagyja a kiszolgáltatott embereket, az áldozatokat.
Ennek a jelenségnek a feltárása és megváltoztatása Morvai Krisztina országjárásának célja.
Ebben a részben egy idős ember számol be a jogsértőkkel szembeni mindennapi kiszolgáltatottságáról,
s szomszédja, jóbarátja meggyilkolásának körülményeiről.
Morvai Krisztina és Kőszegi M. László filmje
A HITHŰ MAGYAR ASSZONY:
KIRÁLY B. IZABELLA 10 év után újra a nyilvánosság előtt
2012. február 23.
Kőszegi M. László felvétele
KÖNYVAJÁNLÓ:
KIRÁLY B. IZABELLA:
A MAGYAR NEMZET ÉLETÉNEK RENDEZŐ ELVEI
VISEGRÁD - MOGYORÓHEGYI 108 PONT